„Nekünk nem elegendő a status quo, eddig kivívott jogaink megtartása. Láttuk, mire volt elég: húsz év alatt eltűnt a magyarság ötöde” – figyelmeztet Mózes Szabolcs. A felvidéki magyar politikának új lendületet adó Összefogás alapítóját kérdeztük a szlovákiai választás tanulságairól.
Ádám Rebeka Nóra interjúja a Mandiner hetilapban.
Sem a Most-Híd, sem az ön által vezetett Magyar Közösségi Összefogás nem jutott be a szlovák parlamentbe a február 29-ei választáson. A rendszerváltás óta először nem lesz magyar kötődésű párt a pozsonyi parlamentben. Ki képviseli így a felvidéki magyarokat?
Ez óriási probléma, amelynek káros hatásai hosszabb távon látszanak majd. Erre figyelmeztettünk tavaly nyáron, amikor felszólítottuk a szereplőket, hogy egyezzenek meg. Nincs olyan párt, amely intézményes módon vállalná társadalmunk képviseletét: egyes szlovák pártokban van egy-egy magyar képviselő vagy államtitkár, de ez kevés a fejlődéshez. Nekünk ugyanis nem elegendő a status quo, eddig kivívott jogaink megtartása – láttuk, ez mire volt elég: húsz év alatt eltűnt a magyarság ötöde.
Mit gondol a választás eredményéről? Mit szól az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerepléséhez? Meglepte?
A választók változást akartak. A Smer túl sokáig volt hatalmon, és az utolsó négy évben már szabad szemmel látszott a rendszer korrupt jellege. A győztes OĽaNO tudta a legjobban meglovagolni ezt a közhangulatot, ráadásul kellően populista is tudott lenni bizonyos pillanatokban.
Milyennek látja a kampányidőszakot utólag? Milyen mértékben játszottak közre a mérések és a média az eredményben?
A mozgósítás jobb volt, mint négy éve, de sajnos nem sikerült utolérni az országos átlagot, amely erőteljesen nőtt a protesthangulat miatt. Ősszel értékes heteket vesztettünk az elhúzódó tárgyalásokkal, kevés idő maradt egy jó kampányra. Sajnos a szlovák médiában sokkal kisebb teret kapott az MKÖ, mint amekkora a politikai súlya alapján kijárt volna. Ez részben a felmérésekre vezethető vissza. Az országos közvélemény-kutatások ezúttal is félremérték a magyarok pártpreferenciáit: az MKÖ-nek általában 2-3 százalékos támogatottságot mértek, a Most-Hidat pedig 3-4 százalék körül láttatták, miközben – a választási eredmény tanúsága szerint – a valós erőviszony pont fordított volt. Ördögi körben voltunk: a kampány utolsó hónapjában éreztük, hogy nehéz mobilizálni az embereket, ha 2 százalék körüli támogatottságot látnak a szlovák médiában. Ez is közrejátszhatott a mozgósítás sikertelenségében és abban, hogy idén több magyar szavazott szlovák pártra, mint korábban. De nem szeretném annak látszatát kelteni, hogy csak a felmérések vagy a szlovák média tehet az eredményről – a médiába általában azokat hívták, akik rendszeresen legalább a 4-5 százalék körüli sávban mozognak –, ám tény, hogy a félremérések hangsúlyosan benne voltak a rossz választási eredményben.
Hogyan tovább magyar részről?
Ez a legfontosabb kérdés, és még mi is csak keressük a választ. A választás magyar eredménye egyértelmű: véget kell vetni a szétszakítottságnak, összefogásra van szükség. Emellett pedig nemzedékváltásra, megújulásra kell törekedni személyi és tartalmi szinten egyaránt. A magyarok a rendszerváltástól nemcsak a demokratizálódást, hanem a kisebbségi társadalom helyzetének javulását is várták. Harminc évvel a bársonyos forradalom után viszont leszakadó Dél-Szlovákiát és vészesen zsugorodó magyar közösséget látunk. Az egyik alapprobléma, hogy erre a kihívásra nem tudott a magyar közélet és az elit – politikusok és nem politikusok – választ, valós megújulási, megmaradási víziót adni.
Lesz-e bármiféle hatása az új helyzetnek a visegrádi együttműködésre? Orbán szövetségest vesztett?
Egy régi szövetséges helyett új szövetséges érkezett. A választás előtt az Összefogás kezdeményezésére többször tárgyaltunk Igor Matovičcsal, kitértünk erre a kérdéskörre is, és jelezte, hogy miniszterelnöki megbízatása esetén fenn kívánja tartani a konstruktív együttműködést. Az új kormány pártjainak és minisztereinek túlnyomó többsége az értékrendjét tekintve konzervatív.
Orbán Viktor péntek reggel arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek.
Ha az ukrán energiafenyegetés megvalósul, akkor a magyar családok áramszámlája a duplájára, fűtésszámlája a négyszeresére nő – jelentette ki reggeli interjújában Orbán Viktor. Szerinte nonszensz, hogy a magyarokkal akarják megfizettetni az európai háborús politika árát.
Kiss László meglepődött, mennyibe kerül egy kiló kenyér.
„A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, mégpedig hogy mi a magyarok érdeke” – szögezte le a miniszterelnök.
Interjú Adam Lovingerrel, a Pentagon és a Fehér Ház nemrég Budapesten járt volt stratégiai elemzőjével.
„Weber úr azt mondta az Európai Parlamentben, hogy az ukránoknak joguk van csatlakozni az Európai Unióhoz. Ez tévedés. Az ukránoknak joguk van jelentkezni az EU-ba. Nekünk pedig jogunk van dönteni erről. Ez a helyes leírása a helyzetnek.”
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
